Az LMP-frakció aktív tiltakozása mellett, egy kényszerű szünet után fogadta el az Országgyűlés a Paksi Atomerőmű bővítéséről kötött orosz-magyar szerződést kihirdető törvényt. Ez alapján két új, legalább ezer megawattos blokk épülhet, ma még ismeretlen áron. A döntés fél évszázadra meghatározza a magyar energetika fejlesztési irányait.
A bankok nem alkalmazhatnak a számlaszerződésben olyan feltételt, amely napi 150 ezer forintnál kevesebb készpénzt enged kivenni a bankjegykiadó automatából – ezt a saját, bizottsági módosító indítványát is elfogadta a parlament gazdasági és informatikai bizottsága, csütörtöki ülésén.
A tervezettnél egy héttel korábban megszavazza a parlament a paksi bővítésről szóló törvényt, miután csak ellenzéki módosító indítványok érkeztek, és azok közül a kormány egyet sem támogat. Az LMP név szerinti szavazást kért, táblákkal és szirénával tiltakozik. Végül kizárták az ülésnapról Schiffer Andrást, Szél Bernadettet, Lengyel Szilviát és Ertsey Katalint.
Egy szava nem lehet a teljes magyar politikai elitnek Paks ügyében. Nem hivatkozhatnak arra, hogy nem tudták, mi készül itt. Az Energiaklub vezetőjének írása a paksi bővítésre adott parlamenti felhatalmazásról.
A hír meglepő, de ha igaz a hír, akkor foglakoznak majd a kérdéssel – reagált Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán egy sajtótájékozatón arra az értesülésre, amely szerint az Európai Bizottság szakértőkkel vizsgáltatja meg a paksi bővítésről kötött egyezményt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap Martonyi János külügyminiszterrel közölt interjút szerdán "A megállapodás Oroszországgal mindkét félnek jó" címmel. Szóba került Paks, a banki különadók, a rezsicsökkentés és a Szabadság térre tervezett második világháborús emlékmű is.
Az MSZP energiapolitikusának, Józsa Istvánnak a cége 6,6 milliárd forintnyi megrendelést kapott a Paksi Atomerőműtől 2000 és 2010 között - közölte a fideszes Balla György hétfőn, aki szerint vizsgálatot érdemelne, hogyan juthatott egy akkori kormánypárti politikus érdekeltsége ilyen értékű megbízáshoz.
A miniszterelnök arra számít, hogy az áprilisi parlamenti választás után újra egyetértés lesz a kormánypártok és a szocialisták között a tervezett paksi atomerőmű-fejlesztés ügyében. Orbán Viktor ezt hétfőn mondta a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.
Elkezdődött a paksi bővítésről szóló parlamenti vita, melyben Varga Mihály azt mondta, a beruházás a nemzeti szuverenitásunk "egyik legfontosabb építőkockája". Szerinte nagyon kedvező feltételeket sikerül kiharcolnunk az olcsó hitelnek köszönhetően. Az ellenzék szerint a beruházásról nincs érdemi vita, "egy soha meg nem térülő beruházás", ráadásul a legfontosabb kérdésekben nem lehet tisztán látni.
A gazdasági bizottság és a költségvetési bizottság is általános vitára alkalmasnak találta a paksi bővítésről szóló törvényjavaslatot.
Bajnai Gordon volt kormányfő szerint a paksi erőmű bővítésével kapcsolatban nem az ellenzékkel áll szemben Orbán Viktor, hanem az országgal, a kormány pedig elveszítette legitimációját, hogy ebben a kérdésben döntsön.
Komoly csatákra, kötelezettségszegési eljárásra számít Orbán Viktor a rezsicsökkentés és a nonprofit energiacég miatt. A kormánynak ugyanis nem kisebb célja van, minthogy Európában nálunk legyen a legolcsóbb az energia. A miniszterelnök szerint jelenleg 10 ezer betöltetlen állás van, és a stadionépítések után jön az uszodaépítési biznisz. Két nap alatt lezavarják például a legújabb rezsicsökkentés vitáját és szavazását, rábólintanak az orosz atomszerződésre, és megválasztják az állambiztonsági múlt feltárásáért felelős bizottság tagjait. Kövesse az ülést percről percre a hvg.hu-n!
A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái transzparensekkel tiltakoztak hétfőn a paksi atomerőmű bővítése ellen a Gellért-hegyi Szabadság-szobor előtt.
A magyarok abszolút többsége ellenzi, hogy új atomerőmű épüljön Pakson, csak körülbelül egyharmaduk támogatja a kormány terveit. Az aggodalmak főleg pénzügyi természetűek, a többség tart attól, hogy túl sokba kerül majd a projekt. A felmérés szerint az emberek bő többsége népszavazásra bocsátaná a kérdést.
Orbán Viktor moszkvai megállapodása miatt tüntetettek az Összefogás pártjai. Bár népszavazást követeltek, nem minden jelenlévő értett egyet azzal, hogy ezt a döntést valóban a népre kell bízni.
A Fidesz-szóvivője szerint az ellenzéki pártok olyan dolgok ellen szerveznek tüntetést, amiket korábban ők maguk akartak.
Az ellenzéki Összefogás pártjai tüntettek a budapesti Alkotmány utcában vasárnap kora délután azért, hogy ne az Országgyűlés, hanem a nép döntsön népszavazással a paksi bővítés ügyében. A rendezvényen felszólaló Gyurcsány Ferenc szerint ők nem atomellenesek és nem is oroszellenesek, de nem hagyhatják, hogy a fejünk felett döntsenek a paksi bővítés ügyében. Fodor Gábor azt követeli, hogy írjanak ki tendereket Paks bővítésére, Jávor Benedek pedig drágának és veszélyesnek tartja az atomenergiát a megújuló energiaforrásokkal szemben. A szintén beszédet mondó Bajnai Gordon kijelentette: Paks az Orbán-rezsim emlékműve, mivel megtestesíti mindazt, ami miatt le kell váltani a kormányt áprilisban.
Paks kérdése nem lehet népszavazás tárgya, a Szociáldemokraták támogatják a paksi bővítést - közölte az MSZP, Együtt-PM és a DK döntéshozóihoz írt, vasárnap az MTI-hez is eljuttatott nyílt levelében Schmuck Andor, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának elnöke.
Az ellenzéki Összefogás pártjainak vasárnapi tüntetése nem marad el a rossz időjárási helyzet miatt, ugyanakkor a vidékről érkezőket arra kérik, ne induljanak el és csak "lélekben" vegyenek részt a budapesti eseményen.
